Egyfelől ugyanis ott van az egyre elmélyedő görög válság, mely – amennyiben csődhöz vezet – az eurózóna egészét sodorná veszélybe. Másodsorban számos jel utal arra, hogy a globális felépülés is lendületet veszített, kiváltképp az USA-ban, de Ázsiában és Európában sem rózsás a helyzet. Végül pedig ebben a rendkívül kényes időben, egy EKB kamatemelés csak tovább mélyítené az árkot a monetáris politikai döntéshozók és az eurózóna pénzügyi tisztviselői között.

Részletek

Görög átütemezés – Németország szembeszáll az EKB-val. A múlt héten felmerült hipotézis, miszerint Németország részben visszavesz abbéli követeléséből, hogy a magánszektor is kivegye a részét a görög mentésben, az elmúlt napok fejleményei után már nem igen állja meg a helyét. A német pénzügyminiszter Wolfgang Schäuble erélyesen kopogtatott az EKB és az Európai Bizottság ajtaján, azt követelve, hogy a görög kötvények tulajdonosai "jelentős mértékben" járuljanak hozzá a második mentőcsomaghoz, mégpedig a lejáró kötvények hét évre történő megújításával. Ahogy már a Moody's és a Fitch is kifejtette, egy ilyen típusú adósság-átütemezés nem más, mint egy végső elkeseredésben kierőszakolt kötvénycsere, melyet a hitelminősítők gyakorlatilag csődnek tekintenek. Bár ez a vita komoly súrlódásokat eredményez az európai politikusok között, mindazonáltal hangsúlyozni kell, hogy sem a németek, sem az EKB álláspontja nem tud változtatni azon az alapvető helyzeten, hogy Görögország szinte bizonyosan képtelen lesz kezelni hatalmasra duzzadt és folyamatosan növekvő adósságállományát. A heteken belül esedékes EU-csúcs a görög mentéssel kapcsolatos nézetkülönbségek elsimításának jegyében fog telni, melynek során heves vitákra számíthatunk. A görög adósságválság továbbra is komoly fejfájást és bizonytalanságot okoz a befektetőknek és a kereskedőknek egyaránt.

Vakon botladozik a font. Meglehetősen ironikus, hogy a piacok továbbra is a hitelminősítők szavain csüngenek, még azok után is, hogy az ügynökségek az adósságválságot megelőző eseményekre is igen lassan reagáltak. Meglehet, hogy tekintélyveszteségüket próbálják azzal kompenzálni, hogy legalább az adósságválsággal kapcsolatban naprakésznek mutatkoznak. A hitelminősítők mostanában több konkrét helyzettel kapcsolatos elemzést készítenek, mint a válság előtt, lásd a tegnapi Nagy-Britanniával kapcsolatos fejtegetésüket, mely őszintén szólva, nem bővelkedett újdonságokban. Mi is tisztában vagyunk azzal, hogy vannak "végrehajtási kockázatok", tekintettel a megszorítások mértékére, és ez nyilván párosul annak veszélyével, hogy a gazdaság sem tud úgy teljesíteni, mint ahogy ezt sokan szeretnénk. Ebben a kontextusban, a gazdasági adatok további romlása "összeegyeztethetetlen lenne egy AAA besorolással". Mindezt egybevetve némileg eltúlzottnak tűnik a font reakciója. Az elemzés mindezek ellenére megfelelő emlékeztetőül szolgál arra, hogy milyen következményekkel járhat egy fiskális megcsúszás, illetve hogy az is előfordulhat, hogy a fontpiacokat az ország bonitásával kapcsolatos aggodalmak kötik majd le, ahogy ezt már a tavalyi év elején, a választások előtt is láthattuk. Egyelőre még nem tartunk itt, de a 2011-es év, több vonatkozásban is egyre jobban hasonlít 2010-re.

Újabb keserűség az ausztrál dollárnál. Az AUD az éjszaka folyamán tovább haladt a csúszdán, miután mindössze 7800 fős foglalkoztatási növekedést mutattak a legutóbbi munkaerőpiaci adatok. Ez az eredmény nem csak a várakozásoktól maradt el jelentősen, hanem egyben a foglalkoztatásnál tapasztalható lassulást is jól tükrözi, mely 2011 eleje óta képtelen volt növekedést produkálni. Ha hozzávesszük, hogy a jelek szerint a gazdaság is lassulóban van, úgy nem meglepő, hogy az AUD komoly szorongással küzd. Bár a valuta az éjszaka folyamán 1,06 alá esett, továbbra is az 1,05 és 1,10 közötti tartományban mozog, melyet az elmúlt hónapokban egyszer sem hagyott el.

80 felett az USD/JPY – riadókészültségben a japán pénzügyminisztérium. Az USD/JPY árfolyam újra a 80-as szintre szökött, így nem meglepő, hogy a japán pénzügyi tisztviselők fokozott aggodalmuknak adtak hangot, kiváltképp miután a gazdaság továbbra is a tragikus márciusi földrengés és cunami után próbál magához térni. Az USD/JPY már május vége óta folyamatos csökkenést mutatott. Az előző két hónapban pedig közel 7 százalékkal csökkent az árfolyam. A yen erősödése részben a legutóbbi kockázatkerülési trendre vezethető vissza, tekintettel, hogy felerősödtek az USA-gazdaság kilábalásával és az európai adósságválsággal kapcsolatos aggodalmak. A dollár legújabb gyengüléséhez a Fed elnöke is hozzájárult, aki a növekedés lassulása miatt egyelőre kizárta az újabb tőkeinjekciót. A japán yen folyamatos erősödéséhez az elmúlt hónapokban az ázsiai – elsősorban kínai – állami befektetési alapok szüntelen vásárlása is hozzájárult. Kína áprilisban újabb 16,6 Mrd. dollár értékben vásárolt japán államkötvényeket, mely havi rekordnak számít. A yen iránti keresletnek ez az erőteljes forrása a közeljövőben aligha fog elapadni, tekintve, hogy ezek az állami alapok továbbra is dollárkészleteik lecserélésére törekednek. A japán pénzügyminisztériumnak azonban mindenre, csak éppen nem erős valutára lenne szüksége. Kan Naoto kormánya közben egyre jobban veszít politikai népszerűségéből, mivel a márciusi események után igen hosszú ideig tartott, míg megfelelő pénzügyi intézkedést tudott kidolgozni a helyreállítási munkálatok támogatásához. Időközben az IMF is beleszólt a politikai vitába, hevesen kritizálva a Japán Jegybankot, mely nem támogatja kellő mértékben a gyengélkedő gazdaságot. Egyelőre túl korai lenne azon aggódni, hogy a pénzügyminisztérium hamarosan beavatkozásra szánja el magát. A pénzügyi tisztviselők azonban várhatóan nagyobb hangot fognak adni aggodalmuknak, amennyiben tovább erősödik a yen.