2011. December 01. csütörtök, 12:22
Arrébbálltak a viharfelhők Európa felett

Ahogy a pesti tömegközlekedésnél is megszokhattuk: jó ideig nem jön semmi, aztán egyszerre három busz is beállít. Az első mentőjáratot Kína indította el, miután a kormány 50 bázisponttal csökkentette a bankok kötelező tartalékrátáját, ahogy ezt már korábban, több tudósítókkal egyetemben már megjósoltuk. Ezt nem sokkal később egy merész, de egyúttal szükségszerű összehangolt lépés követte a Fed és öt másik központi bank részéről, akik 50 bázisponttal csökkentették az ideiglenes dollár-likviditás csereügyletekre felszámított kamatokat, ezzel enyhítve a globális pénzpiacokra nehezedő rendkívüli nyomáson. Végül az USA foglalkoztatási adatainál is kellemes meglepetésnek számított a novemberi 206 ezres növekedés (az ADP felmérésében).
Ezek közül a legfontosabb a dollár swap-rátával kapcsolatos döntés volt, mely kétcentes plusszal 1,35-re erősítette az eurót, míg az AUD 3 százalékkal 1,03-ra kapaszkodott. Az európai börzék megkönnyebbüléssel üdvözülték ezt a három "buszt", a DAX pl. 5 százalékkal erősödött. Az éjszaka folyamán az ázsiai részvényindexek is rákapcsoltak, az első helyen a Hang Seng (+5,5%), utána a Kospi (közel 4%-os plusz) végzett. A pénzpiaci kamatok (a swap-ráta döntés elsőszámú célpontja) szignifikánsan csökkentek; a háromhavi EUR báziscsere rátája pl. 30 bázisponttal 133 BP-ra mérséklődött..

Részletek

Globális fellépés egy globális valutánál. A hónap utolsó kereskedési napján tovább erősödtek a piacok, miután a nagyobb jegybankok, egy összehangolt döntés nyomán 50 bázisponttal csökkentették a dollár alapú csereügyletekre felszámított alapkamatot. Ez egyfelől azt jelentheti, hogy a helyzet immár olyannyira kritikus, hogy a központi bankokat közös fellépésre készteti. Másfelől arra a tényre is utalhat, hogy a dollár egy globális valuta, mely pillanatnyilag hiánycikknek számít. Mi az utóbbira tippelünk. A dollár-finanszírozási piacokon már jó ideje érezhető volt a feszültség, és erre már mi is többször kitértünk (lásd: „A növekvő euró-prémium”). A központi bankok a 2008-as hitelválságra reagálva kezdték felfokozni a dollár-alapú finanszírozást, mely azóta is érvényben van, még ha nem is alkalmazzák folyamatosan. Az sem különösebben meglepő, hogy az év vége felé történt ez a lépés, mivel általában ilyenkor van szükség nagyobb likviditásra. Mindez egy szokatlan összefogást takar a központi bankok részéről, ami a monetáris politikai döntéseket illeti, míg korábban elsősorban külön utakon próbáltak reagálni a kihívásokra.

Kína is kiveszi a részét. Kína tegnap 0,5 százalékkal csökkentette az ún. kötelező tartalékrátát, mely a bankok teljes betétállományának az a hányada, amit a Kínai Népi Banknál kell tartaniuk. Ez az első ilyen enyhítés az elmúlt három év során, miután a Népi Bank fokozatosan emelte a rátát a tavalyi év végétől az idei év közepéig. Mindez arra enged következtetni, hogy Kína ezúttal kevésbé aggódik a hitelbővülés és az infláció miatt, és inkább attól tart, hogy a világ más pontjain végbemenő folyamatok negatív hatással lehetnek a gazdaságára. A lépés persze nem okozott különösebb meglepetést, miután a múlt hónapban már a vidéki szövetkezeti bankoknál is azonos mértékben csökkentették a kötelező rátákat. A döntés után erősödéssel reagáltak a nagyobb részvényindexek, mely némileg gyengítette a dollárt és újra a paritás fölé tolta az AUD/USD árfolyamot. Mindez elsősorban arra a feltételezésre alapszik, hogy Kína egy alkalmazkodóbb stratégiába kezdhet, mely némileg tompíthatja a világgazdasági helyzet kedvezőtlen hatásait, főleg miután a nyugati döntéshozók – elsősorban az eurótérségben – már kifogyni látszanak az ötletekből. Azonban továbbra is fennáll a kérdés, hogy vajon Kína és a többi feltörekvő állam képes lesz-e a globális lassulás ellenére is tartani az eddigi tempót. Kína kevésbé rohamos növekedést és elsősorban fogyasztás alapú gazdaságot szeretne, de pillanatnyilag a lassulás, és a kereslet hosszú távú és akaratlan visszaesésének határán táncol.

Valamivel pozitívabb kilátások az amerikai munkaerőpiacon. Az USA munkaerőpiaca továbbra is intenzívosztályon van, de már látni némi fényt a sötét alagút végén. Az ADP munkaügyi szolgáltató felmérése alapján novemberben 206 ezer fővel nőtt a magánszektorbeli foglalkoztatás, miután az előző két hónap mindegyikében 130 ezres volt a növekedés. Az év első hónapjaiban átlagosan 200 ezres növekedés volt jellemző, majd az év közepén vészesen visszaesett a mutató. A segélyben részesülő munkanélküliek száma ugyanakkor 400 ezer fő alatt volt az elmúlt három hét mindegyikében, mely arra utal, hogy a munkahelyvesztések tempója fokozatosan lassul. Ennek ellenére még igen hosszú utat kell megtenni, ugyanis változatlanul elkeserítő a helyzet az amerikai munkaerőpiacon. De legalább jó irányba haladnak a dolgok. Továbbá a Chicago PMI (beszerzési menedzserindex) a vártnál nagyobb mértékben nőtt az előző hónapban (58,4-ről 62,6-ra), a függőben lévő ingatlaneladások pedig – ugyancsak várakozások felett – több mint 10 százalékkal nőttek októberben.

A makacs német gazdaság.
Míg Róma ég és Athén is romokban hever, addig a németeknél minden a megszokott mederben folyik, a gazdaság ugyanis még mindig rendkívüli ellenállóképességet tanúsít a szomszédos felfordulása közepette. Októberben a várakozásokat meghaladó, 0,7 százalékos ütemben nőtt a kiskereskedelmi forgalom (reálértéken), a karácsonyi szezonban pedig várhatóan 4 százalékkal fog nőni a fogyasztás. A GfK felmérésében tovább szárnyalt a fogyasztói bizalom, melyen a nagyobb fogyasztási hajlandóság is segített. A német munkanélküliség közben 20 ezer fővel csökkent novemberben, a munkanélküli ráta pedig 6,9 százalékra mérséklődött, mely az egyik legalacsonyabb arány Európában.




Forrás: FxPro Financial Services Ltd.

Jogi nyilatkozat >>

Kockázati figyelmeztetés >>