2011. December 21. szerda, 13:12
Újabb orvosság az EKB-tól

Az EKB ma tovább fogja feszegetni a határokat a piaci likviditás növelésének érdekében, mégpedig hároméves futamidejű hitelek bevezetésével (egy év utáni visszafizetési opcióval). A piacok 300 Mrd. eurós hitelfelvételre számítanak, a résztvevő bankok által biztosított megfelelő biztosítékok ellenében. Ahogy már korábban is rámutattunk, ez részben orvosolhatja a likviditási válságot, de nem jelent megoldást a fizetőképességgel kapcsolatos európai krízisre. Amikor az EKB legutóbb 2009-ben biztosított hosszú távú likviditást, akkor egyfajta "carry trade" kezdett beindulni a piacon, a bankok ugyanis az olcsón felvett kölcsönöket tovább kezdték hitelezni.
Persze akkoriban tele volt a piac alulértékelt eszközökkel, a 2008 végén beütött hitelválság folyományaként. Ez a mostani helyzetre már nem igaz, és az is vitatott, hogy az eurózóna periférikus adóssága ebbe a kategóriába sorolható-e. A bankok a következő három év során is nagyfokú refinanszírozásra lesznek szorulva, így a remények szerint ezt a pénzt mérlegkiigazítására használják majd, mégpedig megfontoltabb módszereken keresztül.

Részletek

Nagy-Britannia egyre messzebb sodródik Európától. A valamivel több, mint egy hete tartott EU-csúcs egyik legmeglepőbb eleme az volt, hogy egy megállapodás értelmében az európai vezetők lelkesen ajánlottak fel pénzösszegeket az IMF feltőkésítéséhez. Annak ellenére, hogy ez a javaslat már az értekezlet előtt is felmerült, egyelőre úgy tűnik, hogy itt még igen soka a tennivalót. Akkor még nem volt egészen világos, hogy kinek és pontosan mennyit kell bedobnia a 200 Mrd. eurós IMF perselybe. A tegnapi EU-értekezleten némileg tisztázódott ez a kérdés, de még így is csalódással zárult. A 200 milliárdos hozzájárulás helyett, csak 150 Mrd. euróban egyeztek meg. Ugyanakkor a német Bundesbank bár támogatta a javaslatot, azonban csak azzal a szigorú feltétellel, hogy az összeg ne kizárólag Európa számára legyen elkülönítve. A franciák 31,4, a spanyolok 14,9, az olaszok pedig 23,5 Mrd. euró mellett kötelezték el magukat. A britek egyelőre tartózkodtak a hozzájárulástól, azt ígérve, hogy a jövő év elején hoznak majd ez ügyben döntést. A nem euróval fizető államok közül csak négyen vállaltak hozzájárulást: Csehország, Dánia, Lengyelország és Svédország. Ahogy a válsággal kapcsolatos korábbi EU-s javaslatoknál már megszokhattuk, úgy ez az IMF-es opció is csak időpocsékolásnak tűnik.

Gyenge az ausztrál fogyasztás. Idén többnyire visszafogott fogyasztás jellemezte az ausztrál gazdaságot. Ez egyáltalán nem meglepő, a nemzetközi helyzet ugyanis sokkal bizonytalanabbá vált, elsősorban Európában, de most már Ázsiában is, és a munkanélküliség is fokozatosan növekszik. Azonban elsősorban a háztartási szektor külső finanszírozásának példátlan mértéke és a vagyoneszközök csökkenő értéke hatnak negatívan a fogyasztási hajlandóságra. Talán kevesen tudják, hogy az ausztrál háztartásokban felgyülemlett – GDP arányos – adósság még a brit és az amerikai mértéket is meghaladja. A vagyoneszközök viszonylatában közel 25 százalékkal nőttek a háztartási passzívák, mely közel kétszerese a 20 évvel ezelőtti értéknek. Az ingatlanárak rohamosan emelkedtek, mind a bevételek, mind az albérletek viszonylatában, így az árszínvonal jóval méltányos érték felett mozog. Ezek után nem meglepő, hogy a fogyasztók sokkal nagyobb összegeket tartalékolnak jövedelmeikből; a megtakarítási ráta pl. már 10% fölött van. Miután mind a külföldi, mind a belföldi kereslet veszélyeztetve van, így az ausztrál gazdaság várhatóan 2012-ben is csak takaréklángon fog égni. Eredményképpen további jegybanki kamatvágásra számíthatunk, miután november óta már két alkalommal csökkentették az irányadó rátákat. Ez egyáltalán nem számít jó terepnek az AUD számára, mely a 2008-as globális pénzügyi válság óta az egyik legjobban teljesítő valuta volt.

Joggal örülhetnek az amerikaiak. Ahogy a Fed egyik kormányzója, Narayana Kocherlakota tegnap kifejtette, az elmúlt napokban egyre több pozitív jel utal arra, hogy az amerikai gazdaság a kilábalás útjára lépett. Kockerlakota szerint a jövő évi növekedés akár a 3 százalékot is elérheti. A legutóbbi adatok alapján ez nem is annyira valószínűtlen, még a siralmas európai helyzet és az ázsiai lassulás közepette sem. Az amerikai fogyasztók a várakozásoknak megfelelően, de óvatosan költekeznek, az üzleti hangulat viszonylag pozitív, a foglalkoztatás pedig javulóban van. Amerika azonban továbbra is nagyon hosszú út előtt áll; a munkahellyel rendelkezők száma pl. változatlanul 7 millió fővel alacsonyabb a pénzügyi válság előtti csúcshoz képest. Kocherlakota egyértelműen ellenzi a további jegybanki kötvényvásárlást (mennyiségi lazítást), a kedvezőtlen inflációs hatásoktól tartva. Amennyiben azonban jövőre beigazolódnak a gazdasággal kapcsolatos jóslatai, úgy az mindenféleképpen okot adhat a reménykedésre. Most van a legmegfelelőbb alkalom arra, hogy a világ legnagyobb gazdasága növekedést produkáljon.



Forrás: FxPro Financial Services Ltd.

Jogi nyilatkozat >>

Kockázati figyelmeztetés >>