Harmadsorban, az amerikai gazdaság egyre reményteljesebb alakulásából is profitál a dollár, mely éles ellentétben áll az európai helyzettel, ahol a legtöbb nemzetgazdaság már eleve recesszióval küzd, vagy a recesszió felé halad. Ugyanakkor Ázsiában is lassulóban van a növekedés. Ezen felbátorodva, a Fed kedden gyorsan fel is javította gazdasági prognózisait. Az erős dollárkeresletet mi sem tükrözi jobban, mint az a tény, hogy a tízéves államkötvények aukcióján 3,53-szoros volt a lefedettség. Le kell szögezni azonban, hogy a dollár nem csak az eurótól való elpártolásból profitál. Az arany árfolyama további 150 dollárt veszített a héten, miután a menedéket kereső befektetők a nemesfém helyett egyre inkább a dollárra teszik fel tétjeiket. A nagy volatilitású valuták, mint pl. az AUD és az indiai rúpia is nehéz időket élnek át. Egyáltalán nem meglepő tehát, hogy az amerikai valuta iránti kereslet ilyen mértékben erősödött. Ahogy már korábban is jeleztük, ezek a dollárt segítő fejlemények még jó ideig dominálhatnak.

Részletek

További enyhítésre lesz szükség Kínában. Már napi szinten szaporodnak azok a hírek, melyek további monetáris politikai enyhítésért kiáltanak Kínában. Az M2 pénzkínálat bővülése a múlt hónapban 12,7 százalékra csökkent éves szinten, mely az elmúlt tíz év legalacsonyabb értéke. A Conference Board gazdaságkutató intézet is utalást tett arra, hogy a világ második legnagyobb gazdaságában megnövekedett a nagyobb lassulás esélye. A Xinhua hírügynökség értesülései szerint az éves tervezési tárgyalás során a gazdasági kilátásokat "igen gyászosnak" ítélték, a következő évre pedig "viszonylag gyors növekedést" tűztek ki célként. Ugyanakkor a tavaly még prioritásként említett árstabilitás megóvását ezúttal teljesen kihagyták a jelentésből. Kína enyhítő intézkedései várhatóan továbbra is a kötelező banki tartalékráták fokozatos csökkentése, az adóenyhítések és az alacsonyabb állami kiadások mentén fognak haladni. Idővel kamatcsökkentések is szóba jöhetnek, de Peking ebben a tekintetben egyelőre kivár, nehogy újra előbukkanjon az infláció szelleme a palackból.

Szárnyal a font az euróval szemben. Sok tekintetben meglepő, hogy ilyen sokáig tartott, de az EUR/GBP árfolyam végül meredek zuhanásba kezdett az elmúlt napokban, majd február közepe után először sikerült újra áttörnie a 0,84-es szintet. Október vége óta a brit valuta közel 5 százalékkal erősödött az euróhoz képest. Persze nem csak a font tudott komoly előnyre szert tenni a közös valutával szemben; az aktuális negyedévben az AUD is 7, a brazil real pedig 5 százalékkal tudott erősödni. Így aztán igencsak félrevezető lenne a fontot erősnek beállítani. Még ha az eurót és a frankot is túlteljesítette, addig a dollárral szemben veszített, a yenhez képest pedig alig mozdult. Egy komoly gazdasági és pénzügyi kihívásokkal szembesülő nemzetgazdaságnak legkevésbé egy erős valutára van szüksége. Persze ez a veszély egyelőre nem fenyeget, kivéve talán az euróval szemben.

Nehezebb helyzetben az SNB. A tegnapi svájci makroadatok újfent rámutattak arra a dilemmára, mellyel a Svájci Nemzeti Bank, a mai negyedéves stratégiai ülés előtt szembesül. A termelői-, és importárak havi szinten 0,8 százalékkal csökkentek novemberben, az éves ráta pedig tovább zuhant a negatív tartományban (-1,8-ról, -2,4 százalékra). A legutóbbi fogyasztói árindex felmérés is 0,5 százalékos visszaesést mutat az éves összehasonlításban. Az SNB számára az a fő kérdés, hogy megemelje-e az EUR/CHF szeptemberben rögzített 1,20-as árfolyampadlóját. Ahogy Svájc esetében már megszokhattuk, a hazai gazdasági helyzet nagymértékben eltérhet attól, amit a nemzetközi kép mutat. Ami a hazai pályát illeti, igen nagy szükség lenne az újabb árfolyamrögzítésre. A svájci exportőrök előre látható felkiáltásain túl, az országban a defláció lett úrrá az elmúlt három hónapban. Közben az EUR/CHF tovább sodródott az 1,2360-as szint felé, míg a devizapárt egy hete még 1,2440-en jegyezték. Az SNB sokat elért az első, szeptemberi intézkedésével, nem utolsósorban a meglepetéshatásnak és a bátor fellépésnek köszönhetően. Ezúttal azonban sokkal nehezebb lesz elérni ugyanezt a hatást, tekintve hogy a piaci pozícionálások (szeptemberben a long pozíciók uralkodtak a CHF-nél) ezúttal sokkal kedvezőtlenebbek. Másodsorban a hazai gazdaságra vonatkozó hatásokat is figyelembe kell venni. Az SNB szeptemberi lépését követően hatalmasra duzzadt a monetáris bázis, mely új kockázatokat teremt a hazai gazdaságban, és ezt az árfolyampadló emelése csak tovább súlyosbítaná, főleg ha az egész az amúgy is gyengülő euró ellen kell, hogy védelmet nyújtson. Továbbra is nagy eséllyel számíthatunk egy újabb árfolyamrögzítésre, azonban kétségtelen hogy a svájci jegybank ezúttal sokkal többet kockáztatna.