Ha minden igaz, az EU számos párhuzamos intézmény felállításán dolgozik, melyek a meglévő EU-s intézmények mellett, vagy azok keretein belül igazgatnák az új fiskális rendeleteket. A franciák lelkesen támogatják ezt az új berendezkedést, mely gyakorlatilag nem más, mint egy speciális kormányközi megállapodás, mely nem igényel új EU-szerződéseket. Ez engem konkrétan egy biblikus feliratra emlékeztet, amit pár éve egy anglikán templomban láttam. Ott egy Jézust ábrázoló kép felett a következő sor állt: "Mert úgy szerette Isten a világot, hogy nem küldött rá ítélő-bizottságot". Persze a lényeg itt nem a valláson van; egyszerűen arról van szó, hogy a bizottságoktól nem számíthatunk racionális döntéshozásra. Ráadásul az esetek többségében a radikálisabb, vagy népszerűtlen (azonban szükséges) döntéseket sem hajlandóak meghozni, kiváltképp, ha a bizottság tagjainak a hazai választók felé is el kell számolniuk.

Figyelemreméltó, hogy az USA leminősítése és Európa S&P figyelmeztetése, elsősorban politikai folyamatok eredménye volt, ezek vezettek ugyanis a rosszabb megítéléshez és az azzal kapcsolatos kockázatokhoz. Európában azonban továbbra is ez az intézményi komplexitás uralkodik, főleg ha megnézzük, hogy merre tart a költségvetési stabilitási paktum, az egyre szaporodó intézményeivel és felügyeleti szerveivel. Ráadásul pont hogy az EU jelenleg is túlterhelt és rosszul felszerelt intézményei járultak hozzá, hogy a válságot ilyen elaprózott megközelítéssel próbálják megoldani. Mindamellett, hogy az EU-csúcs nem tudta közelebb vinni a közösséget a nagyobb fiskális integrációhoz, még egy intézményi szörnyszülöttet is létrehozott, melynek az ügyvédek és a tolmácsok biztos örülnek, de a piacok egyáltalán nem.